Remek kirándulóhely Budapest közvetlen közelében az M1-M7 bevezető szakaszától északra található Budaörsi kopárok – Kő-hegy.
Aki teheti annak én inkább a hétköznap délutánt ajánlanám, mert hétvégén azért elég nagy a kiránduló forgalom…
Szerencsére elég nagy a terület, így ha szeretnénk félrevonulni és egy picit kiszellőztetni a fejünket, biztosan találunk egy magányos sziklát, ahol megpihenhetünk.
A hegyet több oldalról lehet megközelíteni, bár a szűk utcácskák között elég könnyű eltévedni, de ha mindig csak felfelé haladunk, akkor egyszer csak kijutunk a hegytetőre… Ha egy picit többet szeretnénk túrázni, akkor javaslom azt, hogy az autót tegyük le vagy a temetőnél vagy pedig a Kálvária dombnál. Így végig tudjuk sétálni az egész hegygerincen oda és vissza.
A temető melletti parkolóból indulva, szűk utcákon keresztül egy lezárt közúti sorompó és egy pihenőhely mellett jutunk fel a kápolnához. Tiszta időben innét még akár azt is láthatjuk, ha Gazdagréten véletlenül nyitva felejtettük a lakás ablakát…
A Kő-hegy egy 235 méter magas hegy a Budai-hegységben, Budaörs lakott területén, a város központjától északi irányban. A város már teljesen körbenőtte, az egykor itt jellemző élőhelyek már csak a csúcs körüli, egyre szűkülő területen találhatók meg, mind nehezebben őrizve a hajdani, különleges növény- és állatvilágának maradványait.
A Budai-hegység középső fő tömbjében, annak nyugati részén emelkedik a Kő-hegy, a Frankhegy vonulatától délnyugatra. Nagyjából nyugat-délnyugat–kelet-északkeleti irányban húzódik Budaörs fölött. Legközelebbi szomszédja nyugat-északnyugat felől a 314 méter magas Odvas-hegy szintén meredek sziklás tömbje, amelytől a Mária-völgy határolja el, kelet felől a 253 méter magasságig emelkedő Nap-hegy, amelytől a budaörsi temető völgye választja ketté. Valamivel távolabb, északabbra emelkedik a Csíki-hegyek fő tömbje.
A Kő-hegy a környezetétől meredeken kiemelkedő dolomitrög; a környező hegysorok és magaslatok legjellemzőbb kőzete ugyancsak a dolomit, amely helyenként különleges sziklaformációkat képez.
A hegycsúcs körzetében még a Kárpát-medencei, dolomit alapkőzetű hegységekre jellemző nyílt dolomit sziklagyepek és lejtőssztyepprétek növénytársulásai dominálnak, bár a lakott területhez közelebb egyre feltűnőbb az élőhelyek degradációja. Az itteni sziklagyepek jellegadó, virágos növényfajai között gyakori kora tavasszal a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a fürtös gyöngyike (Muscari neglectum) és az apró nőszirom (Iris pumila), májusban a Sadler-imola (Centaurea sadleriana) és a cserjeszintben felbukkanó törpe mandula (Prunus tenella), nyáron pedig a harangvirágok, például a csomós harangvirág (Campanula glomerata).
A Budai-hegység különleges hüllőfajának számító pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) a Kő-hegy térségében is megfigyelhető, bár gyakorinak semmiképp nem mondható. A hüllők közül leggyakrabban szem elé kerülő fajok a fali gyík (Podarcis muralis) és a zöld gyík (Lacerta viridis) illetve megfigyelhető itt rézsikló (Coronella austriaca) is. A területnek gazdag a rovarfaunája is, amelyben olyan, értékes sziklagyepi fajok is előfordulnak, mint a kékszárnyú sáska (Oedipoda caerulescens), a szemölcsevő szöcske (Decticus verrucivorus) és több csüngőlepke-faj, például az acélszínű csüngőlepke (Zygaena filipendulae).
A közvetlenül Budaörs központja fölött emelkedő hegy régóta része a település életének. Csúcsán kereszt, a csúcs közelében pedig kápolna áll, amely ismert zarándokhely és a város egyik jelképe. Kiépített lépcsőn könnyen megközelíthető. Gyakran tartanak itt szabadtéri passió-előadásokat, német és magyar nyelven is, de sok hosszabb túra- és kisebb sétaút útvonala is útba ejti a Kő-hegy csúcsát.
A Szeplőtelen fogantatás nevére szentelt kápolnáról, a barlangokról, valamint a hegy végében a gejzírkúp tetején található Kálvária-dombról részletesen majd egy másik cikkeben írunk.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Kő-hegy (Budaörs)
Információ: Wikipedia