Vége az eldobható műanyagok, többek között tányérok, evőeszközök, lufitartó botok vagy fülpiszkálók használatának: az uniós keretszabályozással párhuzamosan Magyarországon is tilos lesz forgalomba hozni egyes egyszer használatos műanyagokat július elsejétől.
Bár a műanyagok kényelmes, sokoldalú, hasznos és gazdasági szempontból értékes anyagok, azonban okosabban kell felhasználni, újra kell hasznosítani, és újra fel kell dolgozni azokat. Az eldobott műanyag gazdasági hatása nem pusztán az anyag értékének elvesztését jelenti, hiszen eltakarítása külön költséggel jár, nem beszélve az egyéb hatásokról.
Július 1-től az úgynevezett SUP – single-use plastics – uniós irányelv hazai jogrendbe ültetését célzó kormányrendelet hatályba lépésével korszakváltás történik a műanyagok felhasználása terén Magyarországon is. A kormány elkötelezett a klímavédelem mellett, ezért kiemelt célja, hogy minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, e célok mentén hirdette meg már 2020 februárjában a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, konkrét intézkedésekkel. Az egyik intézkedéscsomag vonatkozik egyes egyszer használatos műanyag termékek forgalmazásának megtiltására. A magyar szabályozás szigorúbb, mint az európai minimumszabályozás, így a SUP irányelvben szereplő termékeken túl is vannak olyanok, amelyeket nem lesz szabad forgalomba hozni.
A fenntarthatósági elvek érvényesítése érdekében júliustól tilos lesz a műanyag fültisztító pálcika, evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika), tányér, szívószál, italkeverő pálcika, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet, és az expandált polisztirolból készült ételtároló edény, és italtartó poharak forgalmazása. A műanyag zacskóknál differenciált szabályozást vezetnek be, az új előírások szerint tilos azoknak a könnyű, egyszer használatos hordtasakoknak a forgalmazása, amelyekből nagyon nagy mennyiség fogy, és jellemzően a pénztárnál megvásárolhatók. Szintén tilos július elsejétől azon könnyű műanyag hordtasak (jellemzően a zöldségek, húsok, péksütemények csomagolására használt nejlon zacskók) forgalomba hozatala, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével.
Annak érdekében, hogy csak indokolt esetben használják ezeket, a hagyományos műanyagból készült zacskók környezetvédelmi termékdíját a jelenlegi, kilogrammonkénti 57 forintról 33-szorosára, kilogrammonként 1900 forintra emelik. Így a környezetvédelmi díjtétel zacskónként átlagosan öt forintra nő, ezzel a takarékos felhasználást szeretnék ösztönözni. Az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és fedeleik 2023-tól lesznek betiltva, addig meg lehet találni a megfelelő alternatívákat és helyettesítő termékeket ezek kapcsán. Illetve, ha nem lenne helyettesítő termék, az eredeti uniós elképzelés az volt, hogy ebben az esetben 25 százalékkal csökkenteni kell az eldobható műanyag használatát. A júliustól tiltás alá eső termékekből pedig a még korábban felhalmozott, július elseje előtt az importőr vagy gyártó által belföldön eladott készleteket azok kimerüléséig még fel lehet használni a rendelet szerint. Ettől függetlenül azonban az érintetteknek fel van tehát dobva a labda, hogy július 1-től mi lesz az olcsóbb: mondjuk az eleve drágább papír vagy a magasabb termékdíjú, még használható műanyag? A kormány a tilalommal érintett egyszer használatos műanyag termékeket gyártó cégek technológiaváltásához 10 milliárd forint támogatást biztosított 2020-ban. A következő uniós ciklusban is terveznek bevezetni további támogatásokat erre a célra.
Ezekkel az intézkedésekkel az a kormány célja, hogy élhetőbb környezetet tudjanak biztosítani, amit a körforgásos gazdaságra való átállással lehet nagyban elősegíteni. A tiltásokkal is ezt a célt szeretnék elősegíteni, hogy Magyarországon egyre inkább a környezetbarát, többször hasznosítható termékeket vegyék igénybe. A változásra a kereskedők egy része már időben felkészült, például több nagyobb áruházban újrahasználható zöldség- és gyümölcstároló tasakokkal lehetett találkozni már eddig is, ezzel is buzdítva a vásárlókat a környezettudatos magatartásra. Az egyszerűen kezelhető, többször használatos zsákok akár több éven keresztül is használhatók.
Világszerte, így hazánkban is nagy gondot okoznak a műanyag hulladékok, különösen a műanyag zacskók túlzott használata terheli meg a környezetünket. A világban összesen gyártott műanyag zacskók 80 százalékát Európában használjuk, az Euractive 2015-ös adata szerint Európában évente 100 milliárd műanyag zacskó kerül piacra. Az Earth Policy Institute kimutatásából pedig az derül ki, hogy világszerte 1 billió műanyag zacskót gyártanak évente, és 2 millió műanyag zacskót vásárolnak meg percenként. Magyarországon az egy főre jutó éves nejlonzacskó-felhasználás 30 darab. Ez a szám elsőre nem tűnik soknak, ám ha megszorozzuk az ország lakosságával, akkor az közel 300 millió zacskót jelent. Egy másik kimutatás szerint hazánkban egy nap alatt 1 millió műanyag zacskó fogy. A műanyag zacskók leginkább azért veszélyesek, mert nem, vagy csak lassan bomlanak le, és mivel még mindig sokan a szemetesbe dobják ahelyett, hogy szelektív kukába tennék, a kidobott zacskók akár 1000 évig szennyezhetik a bolygónkat. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon, a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, halak, kagylók és rákfélék – szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.
Jelenleg az Európában keletkező műanyag hulladék kevesebb, mint 30 százalékát gyűjtjük össze, hasznosítjuk újra. A tengeri hulladék 80-85 százalékát ugyanakkor éppen a műanyagok alkotják, ennek a műanyagtömegnek pedig a felét teszik ki az egyszer használatos műanyagok. Az európai műanyagszennyezés becslések szerint 2030-ig 22 milliárd euróra rúgó környezetvédelmi kárt okoz uniós adatok szerint, ezt lehet csökkenteni a vonatkozó intézkedésekkel. A korábban említett SUP irányelv – melynek rendelkezéseit több lépcsőben kell bevezetniük a tagállamoknak, ösztönözni szeretné az újrahasznosítható műanyag termékekre való átállást és a hulladék mennyiségének csökkentését. Korábbi uniós elképzelések szerint a tagállamoknak a nem kiváltható egyszer használatos műanyag termékek fogyasztását legalább 25 százalékkal csökkenteniük kell 2025-ig. Az ilyen termékek között szerepelnek például a hamburgeres dobozok, szendvicsdobozok, és a gyümölcs, zöldség, sütemények vagy fagylalt csomagolására használt dobozok. A másfajta műanyagokat, például az italpalackokat külön kell gyűjteni, és 2025-re 90 százalékban újra kell hasznosítani.
