Távolról akár őrtornyoknak is nézhetnénk a Siroki vár melletti geológiai képződményeket. Az épített látnivalók mellett gyakran meghökkentő természeti képződmények talán még látványosabbak is, mint az emberkéz alkotta “szomszédai”.
Szerencsére a településről egy könnyű kis sétával eljuthatunk a vár tövébe. Itt pedig kétfelé ágazik az út. Az egyik a részlegesen felújított várba vezet, a másik pedig a Bálványkövekhez.
A Bükk-vidék az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus sylvatica) kapta. Az Északi-középhegység egyetlen olyan hegysége, amely nem vulkanikus eredetű.
Alapkőzetei a Tethys-óceán észak-afrikai szegélyén keletkeztek a késő karbon és a középső jura korok között, ahol csaknem 160 millió éven keresztül rakódott le az üledék, meszes, agyagos, illetve kisebbrészt dolomit és homokkő rétegeket létrehozva. A középső és a késő triászban az ekkori vulkánkitörések következtében riolit, andezit és bazalt rétegek rakódtak le, a jura időszakban pedig gabbró. A jura végén bezárult a Tethys-óceán. A késő jura és az eocén között redős, pikkelyes szerkezet alakult ki, amikor az elvékonyodott kontinentális lemezre óceáni kéregdarabok tolódtak rá, az agyag palává vált, majd a paleogén időszak elején a hegység kiemelkedett és lepusztult.
A Barát- és Apáca-sziklák (más néven Bálványkövek, egyéb népi elnevezései Török ember, törökasszony és szolgáló, Pap, barát és apáca, illetve kőemberek) a Bükk-vidéki Pap-kő oldalában álló sziklaalakzatok. Sirok közigazgatási területén, a Siroki vár bejáratától mintegy 400 m-re északkeletre, a Törökasztal közelében találhatók.
Sirok, Törökasztal és Bálványkövek kaptárkövek természeti emlék néven helyi jelentőségű védett természeti terület, természeti emlék védettségi kategóriába sorolta.
A sziklaalakzatok a vulkáni működés során kiszóródott riolittufából keletkeztek. A laza anyagba vulkáni bombák hullottak és ágyazódtak be, melyek ellenállóbb anyaga később megvédte az alattuk lévő puhább kőzeteket az eróziótól.
A sziklák a néphagyomány szerint az egymást szerető, kővé vált barát és apáca. Egy másik, hozzájuk fűződő néprege Darnó tündérkirály, Tarna leánya és az udvarló Bodony vitéz tragédiáját meséli el, ezt Kandra Kabos dolgozta fel 1901-ben.
A Törökasztal a Bükk-vidéki Pap-kő oldalában álló sziklaalakzat, dácittufa tömb. Sirok közigazgatási területén, a Siroki vár bejáratától mintegy 400 m-re északkeletre, a Barát- és Apáca-sziklák közelében található.
A szikla csúcsát egykor lefaragták, vízszintesre kialakított felületébe pedig kisebb-nagyobb medencéket, tálalakú mélyedéseket, csatornákat, lyukakat véstek.
Egyes feltételezések szerint pogány áldozóoltár lehetett, melyet a Szent István-korabeli keresztény térítések előtti magyar ősvallás áldozati szertartásaihoz használtak; e szerint – az Ipolyi Arnold Magyar mythológiájában leírtak mentén – az áldozati céllal leölt állat belsőségeit jóslás céljából felboncolták, erre szolgáltak volna a sziklák tetejébe vájt mélyedések. A sziklaerkély őrállásnak is kiváló lehetett.
Ma inkább csak romantikus zarándokhely, ahova felsétálva és a lábunkat a végtelen felé lógatva letekinthetünk az alattunk elterülő végtelen tájra.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információk: wikipedia,
Térkép: Barát és Apáca-sziklák, Törökasztal