Terrortámadások, vallási forrongások – gyilkosság, rablás és utcai erőszak: nem tudjuk úgy bekapcsolni a tévét vagy elovasni a híreket, hogy ne ömlene ránk az erőszak valamilyen formában. Az erőszak a konfliktusok elintézésének egyre elterjedtebb eszközévé válik a mozivásznon, az interneten és sajnos a hétköznapi életben is. De vajon az erőszak velünk született, genetikailag belénk kódolt tuladonság? Vagy a modern kor emberének vírusként terjedő magatartásmintája az anyagi javak megszerzéséért? Vajon megállítható az erőszak terjedése? Vagy az erőszakmentes világ csak álom marad? Az erőszak a gyerekeket sem kíméli. A XXI. század fiataljai egy alapvetően erőszakos társadalomban nőnek fel. Egyre több és egyre súlyosabb erőszakot sugallnak a tévék, a mozifilmek és a számítógépes játékok, és egyre több erőszak uralja a hétköznapi emberi kapcsolatokat is. A fenyegetés, a megalázás, a verekedés, sőt a gyilkolás mindennapos témává vált már a rajzfilmek világában is. És a gyerekek, akik ebben nőnek fel, észrevétlenül átveszik ezeket a viselkedési mintákat. Az erőszak erőszakot és félelmet szül. És nem csak a szegény országokban. A világ legerőszakosabb városainak listáján latin-amerikaiak mellett az Egyesült Álllamok több városa is szerepel. Sok országban a gazdagok már gondosan elkerített és védett negyedekben, áthatolhatatlan szögesdrótok mögött élnek. Vajon hová vezet, hogy a világ sok millió gyermeke félelemben nő fel? Hogyan lehetne a gyerekeket megóvni az erőszak hatásaitól? Az állatok viselkedését tanulmányozó tudósok szerint az agresszió az élelem, a víz és a párzás előjogáért folytatott versengés eszköze. Elősegíti a faj védelmét, a természetes kiválasztódást, vagyis az evolúciót. Az emberi agresszióról viszont már megoszlanak a vélemények. Országok, szekták, bűnözők háborúskodását nézve óhatatlanul arra gondolunk: vajon az ember képes lesz-e valaha is túlnőni az állatvilágból hozott árnyékán?
