Az Európai Unió irányelve szerint a tagállamoknak 2023. december 31-ig egyebek mellett biztosítaniuk kell, hogy a háztartások szelektíven gyűjtsék az élelmiszer-hulladékokat. „A körforgásos gazdaság megvalósítását szolgáló uniós kívánalmak teljesítése Magyarországon is infrastrukturális fejlesztéseket tesz szükségessé. E befektetések azonban hatványozottan megtérülnek majd, merthogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően számottevően csökkenthetjük a környezeti terhelést” – hívja fel a figyelmet Agatics Roland, a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az ENSZ statisztikái szerint a világszerte előállított összes élelmiszer csaknem harmada veszendőbe megy. A fejlett országokban egy főre vetítve 105 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente, az Európai Unióban a becsült átlag 92 kilogramm. Hazánkban évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelünk – mintegy harmadát a háztartásokban. Bár ez utóbbi mennyisége a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih adatai alapján 2016 és 2019 között csökkent, éves szinten még így is fejenként majdnem 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot dobunk a szemetesbe.
„Jelenleg a világ háztartásaiban képződő élelmiszer-hulladékok tetemes hányada – Magyarországon 63 százaléka – a kommunális hulladékok közé, vagyis válogatatlan formában a lerakókba vagy az égetőkbe kerül. Ennek eredményeként még tovább emelkedik a már most is rendkívül nagy arányú környezeti terhelés, mivel lebomlásuk során e maradékok – miként az egyéb szerves anyagok – metánt, azaz üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Ezért bolygónk jövőjének szempontjából kulcsfontosságú, hogy az élelmiszer-hulladékok mennyiségét is a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük, és biztosítsuk hasznosításuk feltételeit, tehát ezen a területen is körforgásos gazdaságot építsünk ki. Társaságunk és munkavállalóink közössége is mindennek megvalósításán dolgozik, hiszen a klímavédelmi célkitűzések elérését – a fenntarthatóság megteremtését és támogatását tekintjük legfőbb küldetésünknek” – hangsúlyozza Agatics Roland, a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az élelmiszer-hulladékok csökkentése és újbóli feldolgozása érdekében az Amerikai Egyesült Államok két állama, Vermont, majd a legnépesebb, 40 milliós lakosú Kalifornia már cselekedett. Utóbbiban például idén januártól lépett életbe az az új, az élelmiszer-hulladékok hasznosítását célzó kötelező lakossági program, miszerint a banánhéjak, a csirkecsontok és a maradék zöldségek nem kerülhetnek a kommunális szemetesekbe. Az elkülönítetten gyűjtött élelmiszer-hulladékokból pedig komposztot vagy biogázt készítenek az önkormányzatok.
Ezen a területen immár az Európai Unió is jelentős lépéseket tett: a tagállamoknak – az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként – 2030-ig kiskereskedelmi és fogyasztói szinten egyaránt 50 százalékkal csökkenteniük kell az élelmiszer-hulladékok volumenét, továbbá 2025-re a települési hulladékok legalább 55 százalékát, míg 2030-ra 60 százalékát hasznosítaniuk kell. Továbbá 2023. december 31-ig biztosítaniuk kell, hogy a háztartások szelektíven gyűjtsék a biohulladékokat, illetve a keletkezésük helyén különítsék el és dolgozzák fel azokat.
„A körforgásos gazdaság megvalósítását szolgáló uniós kívánalmak teljesítése Magyarországon is infrastrukturális fejlesztéseket tesz szükségessé, amelyek kiemelten érintik a hulladékbegyűjtés és -szállítás rendszerét – a többi között új gyűjtőedényeket kell beszerezni, valamint a gyűjtőjáratokat is át kell alakítaniuk szektorunk közszolgáltatóinak. Ezzel párhuzamosan az elkülönítetten gyűjtött élelmiszer-hulladékok feldolgozásának a feltételeit is meg kell teremteni hazánkban. E befektetések azonban hatványozottan megtérülnek majd, merthogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően számottevően csökkenthetjük a környezeti terhelést. Mindezek eléréséhez egyúttal különösen fontosnak tartom a környezettudatos szemlélet, így a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítését is, amit társaságunk szintén szívügyének tekint, hiszen mindannyiunk együttes közreműködésével érhetjük el ezeket a célokat, mérsékelhetjük a klímaváltozást, és óvhatjuk meg Földünket” – emeli ki a hulladékgazdálkodás szakember.