A holnap

Átalakul a banktérkép

A 2008-as pénzügyi-gazdasági világválság következményeként 2011 második felében az Európai Unió egyes tagországaiban kiteljesedtek az adósságválság jegyei. A bankrendszerbe vetett bizalom csökkent, a bankközi pénzpiaci likviditás világméretekben is összeszűkült. A válság hatással volt valamennyi európai bankra, finanszírozási költségeikre és hiteleik minőségére, számos bank csődbe ment, másokat felvásároltak. Európa most egy új bankszabályozással próbálja meg egységesíteni a bankokat, ehhez felállítottak egy Európai alapot, s a jövőben a bankcsődöket ebből a mentőalapból fizetnék ki. A hazai bankrendszer is nehéz helyzetbe került. A válságot megelőzően a főként külföldi érdekeltségű kereskedelmi bankok jóval több hitelt helyeztek ki, mint amennyi betétet gyűjtöttek. Az adósságválság, a hitelek sorozatos bedőlése, az anyabankok nehéz helyzete mellett a bankoknak jelentős extra terheket kell fizetniük hazánkban. Egyes piaci résztvevők ezzel magyarázzák esetleges kivonulásukat Magyarországról, holott ezek a nemzetközi pénzintézetek olyan országokból is fontolgatják kivonulásukat, ahol ilyen extra bankadók nem terhelik a szektort. De vajon mit is jelent az, hogy egy bank kivonul egy országból? A jelen helyzetben a kormányzat célja a lefagyasztott hitelezés felpörgetése a gazdaság élénkítése céljából. Különösen fontos ez a vidék szempontjából, minthogy a vidéki kis- és középvállalkozásoknak égető szüksége lenne versenyképes hitelekre és szolgáltatásokra. Ha a külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok erre nem képesek, akkor olyan hazai tulajdonú pénzintézeti rendszer helyzetbe hozására van szükség, amely a vidéki gazdálkodókat, a vidéki lakosságot és az agráriumot magas színvonalon tudja kiszolgálni. Erre leginkább a szövetkezeti hitelintézeti szektor tűnik a legalkalmasabbnak, hiszen a takarékszövetkezetek szinte az ország minden szegletében megtalálhatóak. Az Országgyűlés a szövetkezetek integrációjáról szóló törvényben egy optimális mértékben központosított, egymás felé keresztgaranciákat tartalmazó, üzletileg összehangolt szabályozást fogadott el. Ezt fokozatosan vezetik majd be 2014. december 10-éig. E szerint az ország bármely szövetkezeti hitelintézeténél elhelyezett betétekért – az Országos Betétvédelmi Alap garanciáján felül – az egész takarékszövetkezeti szektor is helytáll majd, amihez az állam 136 milliárd forinttal járul hozzá. Ezek a betétek tehát kettős védettséget élveznek majd. Egy jól szabályozott pénzügyi szektor megfelelő tartalékokkal rendelkezik, hitelez, és aktívan segíti a gazdaság szereplőit. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció szerint Magyarország 2030-ra régió gazdasági és szellemi központjává válhat, a lakosság számára biztonságos megélhetést hozó, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal. Ezt segítik elő a nemzetstratégiai folyamatok: a hitelezési tevékenység felfuttatása, a kis és középvállalati szektor finanszírozásának fejlesztése, a bankrendszeren belül a hazai tulajdonú pénzintézetek piaci részesedésének növelése, a vidéki lakosság életfeltételeinek javítása.

Fel