Európa

Árpád-kori templom a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közt – Túrony

Pécsről az 58-as úton villány felé érdemes megállnunk egy rövid pihenőre a Túronyi Társegyházközség temploma előtti pihenőhelyen.

A “parkolóőr macska” nagyon kedvesen segít elfogyasztani a rántott húsos szendvicsünk “kirántott húsos” felét… 

Túrony falu a római kori út (viam lapidosam) mellé települt a korai évszázadokban. A neve eredetileg Turul volt, mint azt egy 1237-ből való örökösödési okiratban olvashatjuk. A település környéke a nagyhatalmú Kán nemzetségé volt a XIII. században, de a falu birtokosa a Zydoy (Zydov) nemzetség volt. 1290-ben villa de Turul néven szerepel. 

A XIII. században már biztosan állt a templom. Eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza, ez alkotja a hajó keleti részét, mintegy 10,8 m-es hosszúságban.

A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót.

A XIV. század harmincas éveiben elbontották az Árpád-kori szentélyt is, helyére sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek.

Ennek sokszögű falában csúcsíves ablakokat nyitottak.

A déli ablak alatt egy magas, csúcsíves ülőfülkét, és változatos fali fülkéket alakítottak ki. A kutatók úgy vélik, hogy a munkálatok összefüggésbe hozhatók XXIII. János pápa 1414. június 4-i búcsúengedélyével a pécsi egyházmegyei Thuron-ban lévő Szűz Mária-plébániaegyháznak.

A gótikus szentély emelését követően, a hajó északkeleti támpilléréhez építve, nagyméretű, 9,5 x 4 m-es sekrestyét csatoltak a templom oldalához.

A török megszállás után a falu nem néptelenedett el, a pécsi náhijéhez (náhije – az Oszmán Birodalom kisebb közigazgatási területe, a szandzsák része, adózási és gazdasági egysége) tartozott. A XVI. század derekán megindult a reformáció, Túrony templomát is a reformátusok foglalták el. Ebben az időben dönthették le az oltárokat, bonthatták le a sekrestyét és a kápolnát, s távolíthatták el a középkori falfestményeket. Ekkor kerülhetett sor a templom újabb kifestésére is.

A Rákóczi-szabadságharc éveiben, 1706-ban a fosztogató rácok a környék többi településéhez hasonlóan Túronyt is felégették. A lakosság csak 1726-ban költözött vissza faluba, és vette birtokba a fedél nélküli, romos templomot.

Az épület felújítása során támpilléreket építettek, újabb ablakokat nyitottak, a kazettás mennyezet is a XVIII. században készült, a barokk stílusú torony pedig 1827-ben épült. 1880-ban karzatot építettek a szentélyben.

1913-ban tatarozták, a kazettás mennyezetet lebontották. Náhány tábla azonban megmaradt. A templomban ma 50-60 fő számára van ülőhely. A jelenlegi berendezése: fából készült festett szószék, pelikános koronával, festett Mózes-szék, két oszlopon álló festett fa karzet a hajó Ny-i végén. 

Tornya a főbejárattal nyugat felé tekint, mellékbejárata a hajó déli falán nyílik.

A toronysisak 2004-ben készült. A nagyharang tömege 300 kg (84 cm) Felirata: “Isten dicsőségére készíttette a turonyi ref. gyülekezet Luthár Sándor idejében 1927″

Kisharang: 180 kg (66 cm) Felirata: “Mindenkoron áldjátok az Urat. És hirdessétek a dicsőségét. Készíttette a turonyi ref. gyülekezet Luthár Sándor idejében 1927. Harangművek Rt.”

Az évszázadok során történt átalakítások ellenére is a környék legértékesebb műemlékei között tartják számon az épületet. A túronyi templom 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.

Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Túrony

Forrás:

Lázár Gy. Levente – Református templomok Baranyában, Pécs, 2011., 131.

Balázsik Tamás: A túronyi református templom;

Fel