A Balaton fővárosának sétálóutcáján sétálva számtalan régi épülettel találkozhatunk. A Festetics-kastély és a Keszthely Móló között közel félúton érdemes megállni a gótikus stílusban épült Magyarok Nagyasszonya-templomnál. Az épület monumentalitása a park felől mutatkozik meg.
Premontrei Szakgimnázium, Technikum és Kollégium
Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom
A templom 1390 körül készülhetett. Építtetőjét az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt a templomban temették el. Laczkfy Nagy Lajos király bizalmas embere volt, és a királlyal részt vett az itáliai hadjáratban is. Hűséges szolgálatának jutalmául 1346-ban megkapta a királytól Csáktornyát és a hozzá tartozó birtokokat, így Keszthelyt is.
A nádor 1391-ben már titkos kapcsolatot tartott fenn a trónkövetelő Nápolyi Lászlóval. Ez Zsigmond tudomására juthatott, mert a király 1392-ben leváltotta a nádori tisztségről, majd amikor felmerült a gyanú, hogy a Horvátiakkal tartja a kapcsolatot, Luxemburgi Zsigmond a bizalmasnak számító lovászmesteri tisztségből is leváltotta.
II. Világháború keszthelyi hőseinek és áldozatainak emlékhelye
Zsigmond az 1396-os sikertelen és vesztes nikápolyi csatából nem tudott gyorsan visszatérni az országba, a királynak ezt a távollétét használták ki Lackfi és párthívei. Fellázadtak ellene és nyíltan a trónkövetelő Nápolyi László mellé álltak. Ez a pártütés végleg megpecsételte saját és a Lackfi család többi tagjainak a sorsát is. 1397 februárjában Garai Miklós és a végső leszámolást kitervelő Kanizsai János tárgyalásra hívta Lackfit a szlavonai Kőrösre. Lackfi a királyi menlevélben bízva fegyvertelenül jelent meg unokaöccsével, de ellenfelei, Garai és Cillei Hermann megölték. A gyilkosságot Zsigmond utólag kiállított ítéletlevelével (a bizonyítási eljárást és a bírói döntést követő határozathirdetésnek az érdekelt fél javára történő, írásbeli kiadványának neve a régi magyar jogban) igazolta. Lackfi hatalmas vagyonát a király elkobozta és hívei között szétosztotta. Jelentős részt kapott a gyilkosság kitervelője, Kanizsai János érsek.
Holttestét Keszthelyre vitték, és a Magyarok Nagyasszonya templomban temették el. Ma a déli oldalfalban található sírköve. A templom előtt található Lackfi István nádor a millennium évében állított lovasszobra. talán innét érdemes körbejárni az épületet.
Kalmár Katalin: Lackfi István nádor lovasszobra
Keszthely egykori ferences temploma a kolduló szerzetesrendek középkori építészeti tevékenységének egyik legnagyobb méretű hazai emléke. A keletelt templom három részből áll: a neogót XIX. századi toronyból, illetve az előcsarnokból, az öt boltszakaszos templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. Falai tört kőből épültek, s csak az élek, meg a tagozott részletek készültek faragott kőből. Az építkezés során az alaprajznak megfelelően előkészített zsaluzatba szórták bele a tört követ, amit oltatlan mésszel töltöttek ki, és vízzel öntötték le, így a kövek gyakorlatilag összeégtek. A boltíveket aláállványozva, a faragott köveket szorosan egymás mellé téve, az ék alakú zárókő behelyezésével feszítették ki.
A templom külsejét négyszer lépcsőzött hatalmas gótikus támpillérek tagozták, melyek között a falakban kőrácsos ablakok helyezkednek el. Északi oldalához teljes szélességében csatlakozik a négyzetes, zárt udvart magába foglaló kolostor, délről a Szt. Anna kápolna. A templom alaprajzilag tipikus képviselője a hazai ferences kolostoroknak.
Egy neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé 1878-ban, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, 14. századi 12 küllős rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel.
A templomhajó nyugati végén, eredeti helyén látható az egykori főbejárati kapu, amelyet a toronytesttel elfalaztak. A legutóbbi helyreállítás szabadította ki a gótikus kőkeretet, amit eredetileg kis előtetőszerű építmény fedett.
A rend szokása szerint az északi oldalon a szentély és a hajó találkozásánál tornyot emeltek. A diadalíven látható kronosztikon a templom történetének főbb évszámait rögzíti.
A templom mai képét 1896-ban nyerte el. A helyreállítás az akkori divatos puritán elvek szerint történt, így a templom műemléki értékét károsan befolyásolták. Ekkor távolították el a barokk berendezést, és helyettesítették a mai neogótikussal.
A templom a város legrégebbi most is álló épülete. Érdekessége, hogy itt találhatók a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskói, amelyeket 1974-ben fedeztek fel. A templom belső részét egy későbbi összeállításban mutatunk majd be.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Helyszín: A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom
Infó: wikipédia, keszthelyiplebania.hu