A hegyek és az évszázadok fogságában – Maribor

A volt Jugoszlávia nyugati régiója mindig kitűnt a balkáni óriásállam többi területétől. Ausztria közelsége nemcsak földrajzilag mutatkozott meg az itt élő emberek mindennapjaiban. 

Stari Most

“Nyugatra” hazánkból a rendszerváltás előtt legegyszerűbben a mai Szlovénia felé lehetett eljutni. Bár az utak minősége messze elmaradt az északi szomszédjától, azért Jugoszláviában már abban az időben is több nyugati terméket lehetett kapni mint mondjuk a Zsolnai Prior áruházban…

Maribor volt ebben a térségben a bevásárlás Mekkája! Lentit elhagyva a girbe-gurba utakon jutottunk el a Drávaparti kisvárosba. Hihetetlenek voltak az útépítők… a legkomolyabb síkságra is sikerült szerpentint építeniük… Ez csak azért volt mert a helyi gazdák sok esetben nem engedték át a földjükön az utat és ezért a parcellákat kerülgette az aszfaltozóbrigád… Itt éjszaka volt vicces közlekedni, amikor a nyílegyenes úton hirtelen egy-egy sikán lassította az amúgy sem viharos száguldozást. A határhoz közelebb volt ugyan Csáktornya, de az igazi “árúbőség” a kis folyóparti városkában érte a “kiéhezett” shoppingolókat… Elsősorban sportszerekért jártunk át, Yassa valamint adidas termékekért. De a hanglemez kínálat is túlmutatott Koncz Zsuzsán vagy az Illés együttesen…

És természetesen valamiért minden magyar úgy gondolta, hogy a Caesar valamint a három csillagos Napóleon konyak ezerszer minőségibb ital, mint a magyar barackpálinka… 

Maribor városa mellett az elmúlt 25 évben számtalanszor elhajtottam Olaszország felé, de most célirányosan bementem megnézni, hogy néz ki a város 25 évvel a nagy Jugoszlávia szétbomlása után. 

Természetesen Szlovéniában is építenek új épületeket de a legnagyobb csodálatomra a város hangulata nem változott jelentősen a Tito éra óta. Egyszerűen nem építettek feleslegesen semmit, hanem megpróbálták a régi épületeket rendbehozni. 

Maribor Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa. Fontos gazdasági és kulturális centrum, ezért joggal tekinthető Szlovénia „második fővárosának.”  Egyetemi város, a Maribori főegyházmegye érseki székhelye.

Maribor főtere

Pestis emlékmű

Keresztelő Szent János székesegyház (Stolna župnija Maribor)

Szűz Mária templom – Ferences Templom

Szűz Mária templom – Ferences Templom

A történelmi Stájerországban, a Dráva partján, a Pohorje hegy lábánál, a tengerszint felett 274 m magasan fekszik. Maribor a szlovén Alsó-Stájerország régió legnagyobb városa. A legközelebbi nagyváros a 60 km-rel északra fekvő osztrák Graz, amellyel szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol a Graz-Maribor Európa-régió keretében.

Nevének említése 1164-ből származik Marchburch (középfelnémet: határvár) formában. Neve is jelzi, hogy a német településterület szegélyén, határvidéken (Mark) helyezkedett el. 1164 után második említése a rendelkezésre álló dokumentumokban 1204-ből származik és a vár melletti vásárról szól. Városi kiváltságokat 1254-ben kapott. I. Rudolf Habsburg uralkodó II. Ottokár cseh király felett aratott 1278-as győzelme után gyors növekedésnek indult. 1532-ben és 1683-ban sikeresen állt ellen török ostromoknak, és évszázadokig a Habsburg Birodalom része maradt.

A maribori kastély

Maribor korábban a Graz-Seckaui egyházmegye része volt, majd 1858. június 1-jén a Lavant egyházmegye központja és hercegi rangú püspökének székhelye lett. 1962. március 5-től Maribori egyházmegye lett a hivatalos elnevezése, majd 2006. április 7-én XVI. Benedek pápa érseki tartományi rangra emelte.

Az első világháború előtt a lakosság 80%-a német, 20%-a szlovén volt. A város gazdasági és kulturális élete német kézben volt. Az 1910-es utolsó osztrák-magyar népszámlálás szerint Mariborban és a környékbeli településeken – Studenci (Brunndorf), Pobrežje (Pobersch), Tezno (Thesen), Radvanje (Rothwein), Krčevina (Kartschowin), és Košaki (Leitersberg) 31.995 német és 6.151 szlovén élt. A szélesebb környéket csaknem kizárólag szlovének lakták.

Zsinagóga (Sinagoga Maribor)

Az első világháború idején Mariborban is kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek. Sok környékbeli szlovént letartóztattak államellenes bűncselekmény vádjával. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után Maribort magának követelte mind az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, mind pedig az osztrák utódállam csírája, Német-Ausztria (Republik Deutschösterreich vagy Deutsch-Österreich).

Stari Most – Az Öreg híd

Az I. világháború után a németek nagy része Ausztriába emigrált, különösen a hivatalnokok, akiknek nem voltak helyi gyökereik. A jugoszláv állam bezáratta a német iskolákat, klubokat, szervezeteket, bár a németek még a 30-as években is a lakosság több mint 25%-át tették ki. Erőszakos asszimilációs politika folyt a határ mindkét oldalán a német, illetve szlovén kisebbségek ellen, ami csak lassan enyhült.

1941-ben a náci Németország annektálta Alsó-Stájerországot. Április végén Hitler Mariborba látogatott, és felhívta követőit, hogy tegyék újra németté a vidéket. Azonnal megkezdték a szlovének deportálását a fasiszta Független Horvát Állam és Szerbia területére, majd a németországi koncentrációs táborokba. Az elnyomásra a szlovén lakosság partizánmozgalom szervezésével válaszolt. A jelentős iparral és fegyvergyártással rendelkező várost a második világháború során a szövetségesek rendszeresen bombázták. A háború után a maradék német lakosságot kitelepítették Németországba.

A felszabadulás után Maribor tradícióira és földrajzi helyzetére építve gyorsan az egyik legjelentősebb jugoszláv ipari központtá fejlődött, valamint Kelet-Szlovénia közlekedési és kulturális központja is lett.

A Maribori Egyetem

Maribor Castle – A maribori kastély

Szlovénia függetlenné válása után a jugoszláv piacok elvesztése miatt a város nehézipara súlyos helyzetbe került, a munkanélküliség 25%-ra emelkedett. Azóta a kis- és középvállalatok fejlesztésével sikerült javítani a helyzeten.

Amit mindenképpen érdemes lenne Szlovéniától megtanulunk az az utak minősége, valamint az ahogy a kerékpárutakat megoldják! Nagyon ügyesen ötvözik az autóutak valamint a gyalogos járdák szabadonálló területeit a kijelölt kerékpárutakkal. Természetesen ahol kevés a hely ott hozzá építenek a bringásoknak plussz útfelületet. Viszont amben mindenképpen előttünk járnak, az a szintkülönbségek áthidalása. Egyszerűen a járdáról nem egy 30 cm-es szakadékba kell ugrani ha valaki az úttesten szeretné folytatni az útját, hanem egy tökéletes lehajtón keresztül, és ez minden egyes kereszteződésben megvan. Ez nem csak a kerékpárosoknak, hanem a babakocsit toló szülőknek és a kerekesszékes embereknek is egy óriási segítség! 

A városépítészetileg egyszerűen meghagyták az évszázadokat az utókornak! Épp csak annyit változtattak a városon, hogy ma is úgy érezhetjük magunkat, mint a 80-as években amikor TORSION talpú cipőt kerestünk…

Maribor Water Tower a Drávaparton

Akik pedig egyben szeretnék látni a várost azoknak csak egy “piramis” tetejére kell felkapaszkodniuk… Persze nem Egyiptomban, csupán a város északi részén, a 326 méter magas Piramis hegy tetején lévő kis káponához.

Piramis hegy

Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Maribor

Információk: Wikipédia