A hatalmas fák árnyékában áll Magyarország egyik legszebb műemlék látnivalója – Rádpuszta
Időutazás hangulata van a 67-es út melletti Látrány-rádpusztai templomromnak, és környékének.
Még a lejáratot jelző tábla is teljesen beleolvad a környezetébe… Mi a második nekifutásra találtuk meg… Jótanács: Inkább a szemünknek higgyünk és ne a GPS-nek, ami elsőre egy mély árkon küldött volna át bennünket… Védelmére legyen mondva, a főút felújítása lehet, hogy még nem szerepel minden térképszoftverben.
A lovarda mellett, egy kedves kis tehén őrzi a lejáratot:) Azért nem minden ennyire idilli, ugyanis a lejáró kerítésén belül egy elég hangos házőrző próbál bennünket eltántorítani a romlátogatástól.
Az rövid út a XIII. század hangulatába visz bennünket. A fejfák és a kis léckerítéseken túl egy Árpád kori templom áll a délutáni napfényben.
Lelle és környéke évezredekkel ezelőtt is lakhelyül szolgált különböző népcsoportoknak. A bronzkorban és a korai vaskorban is lakott terület lehetett a leletek alapján. Itt kerültek elő római kori emlékek is: egy kemence maradványai. Ebben a korban épült az a Had-út vagy Nagy-út, mely a mai település központjában haladt el. Irmapusztán népvándorlás kori kerámia töredékei kerültek elő, a honfoglalás idejéből pedig egy temető maradványait tárták fel a régészek.
Az egykori Rád falu, késő-román stílusban faragott homokkőből és téglából épült templomára vonatkozó írásos forrás, egyedül a pápai tizedjegyzék 1333-ból, illetve 1335-ből származó adata.
A Balaton déli partvidékén sajnálatosan kis számban fennmaradt középkori műemlékek állagmegóvásának keretében, az Országos Műemléki Felügyelőség 1959 őszén végeztette el a rádpusztai rom feltárását és konzerválását.
A feltárás munkája szinte kizárólag csak a templombelsőre szorítkozhatott. A templomrom helyreállítását Cseh István tervei, műleírása alapján végezték. A falkoronákat letisztításuk után szorított hézagú, vízzáró habarcsba rakott, általában 6-8 cm vastagságú fedőréteggel burkolták.
A románkori templomhajó és az apszis téglafalazatát több helyen ki kellett egészíteni, így a sekrestyébe vezető ajtó környékén, az ívsoros párkányrészlet alatti alábányászott szakaszon, továbbá az apszis más részein, ahol a falat helyenként a járószintig elhordták. A templombelsőben a karzat alatt, a diadalívnél és az apszis előtt nyomokban talált lépcsőket murvás betonból képezték ki. A sekrestyében a féltető eredeti magasságáig építették fel a falakat, s arra hódfarkú cseréppel borított védőtetőt készítettek. (Jelenleg ezt, az egyetlen zárható helyiséget a kis település halottasházának használják.)
A hatalmas fák árnyékában álló Árpád-kori templomrom a maga nemében Magyarország egyik legszebb műemlék látnivalója. A környezetének a nyugodt hangulatával együtt pedig mindenképp megér egy látogatást.
Élmény és Fotó: Farkas Attila
Helyszín: Látrány-rádpusztai templomrom
Információ:
