Somogy vármegye egyik legszebb műemléke a Buzsáki Fehér Mária-kápolna, amely a település külterületén található.
Buzsák helyén a középkorban Akts és Magyari falvak feküdtek, és a területük a Somogyi várhoz tartozott.
A XIII. században azonban a terület egy része a Bő nemzetség birtokába került. 1268-ban a Bő nemzetségbeli Izsép fia János az itteni várbirtokokat jó szolgálatainak jutalmául kapta adományként IV. Béla királytól.
Akts (Akcs) helység nevével 1449-ben találkozunk első ízben. 1500-ban Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatták birtokába. Az 1536. évi adólajstrom szerint a két helység már egyesült. A XV-XVI. században nagy számú dalmát, illetve illír, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen. A betelepülők hozták magukkal sajátos tradícióikat, amelyek beépültek a helyi kultúrába. Ennek köszönhetően Buzsák azóta is híres népművészetéről, hímzéseiről, fafaragásairól és táncairól.
Akts önálló településként már nem létezik, de Buzsák történelmének fontos részét képezi. A két település a középkorban egyesült, és azóta Buzsák néven ismerjük a területet.
A Fehér-kápolna a színes múltú település legrégebbi műemléke. Eredetileg az Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt.
A kápolna a XIII. században épült román stílusban, hajója téglából, a szentélye pedig kőből épült. A kápolnát a XVIII. században barokk stílusban újították fel, ekkor épült a sekrestye is.
A kápolna belsejét freskókkal díszítették, amelyek a XIV. századból származnak.
1704-ben készült, faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg.
A kisméretű, félköríves szentélyű téglatemplom korábban barokk kápolnaként volt ismert.
A Lukács Zsuzsa és Benkhard Lilla által végzett falkutatás és részleges feltárás bizonyította be Árpád-kori eredetét. Az épület a XVII. században átépítésre került, török korra keltezett megerősítés nyomai látszanak körülötte. Összesen 18 kora újkori, a török hódoltság és a török kiűzése utáni időszakból származó sír került feltárásra.
A kápolna a török hódoltság idején elpusztult, majd a XVIII. században újjáépítették. A kápolnát 1973-ban újították fel, azóta pedig műemlékvédelem alatt áll.
A kápolna nyitva áll a látogatók számára, és istentiszteleteket is tartanak itt.
Azok, akik kerékpárral szeretnék felfedezni ezt a vidéket, a kápolnához igazi “kerékpáros sugárúton” érkezhetnek meg.
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Térkép:
Információ: wikipedia,