Aerosport

A dugattyús repülőgépmotorok fejlődése 1. rész

A Wright fivérek motorja

A korai repülésben használt szerkezetek igen egyszerűek voltak és a megbízhatóságokkal is komoly problémák voltak. A technika fejlődésével egyre jobb hatásfokot értek el, de igazi áttöréseket a háborús időkben érték el. Habár az első világégésben inkább csak felderítő feladatokra használták. Az első légi harcokat is kézifegyverekkel kezdték. Talán nem nevezhető háborúnak, de a másik igen inspiráló környezet a versenytársakkal való lépéstartás és a végső cél elérése megelőzve őket. A Wright fivérek mint tudjuk győztek ebben a versenyben, bár ezt néhány nemzet vitatja.  Az önéletrajzukat olvasva felfedezhetjük a nehéz gyerekkor kiváltotta bizonyítási vágyat, ami bár nem a legideálisabb egy kisgyermek személyiségének kialakulásához, de ad egy állhatatosságot és kitartást, ami nélkül a kudarcok legyőzése szinte lehetetlen. És ők valóban nem adták fel, mindent megtettek a céljuk eléréséhez.

 

Wright fivérek első repüléséhez használt motoron nem volt karburátor és a szabályozást is a szikragyújtás módosításával oldották meg, ami igencsak rossz hatásfokot jelent. De még így is a kor legjobb súly lóerő arányú motorja volt és külön ehhez a feladathoz tervezték.

 

A korra jellemző ősi technikák mellett, mint a csapágyöntés a forgattyús házban és ennek a kaparó pengével való megmunkálása kialakítva a megfelelő csapágyhézagot, igen innovatív technikákat is bevetettek a merevség megőrzéséért és a súly csökkentéséért például az egy darabból kiöntött forgattyús házat, amibe a főtengelyt alagutas technológiával kell behelyezni és magában foglalta a fekvőcsapágyakat is. Itt említeném meg, hogy a főtengely öt helyen volt alátámasztva, ami szintén igen kedvező és merev kialakítás Persze ez egy nagyon bonyolult igen nagy szaktudást igénylő és ezáltal igen drága alkatrésszé tette ezt a forgattyús házat.

Megemlíteném még a nedves perselyes kialakítást is, amivel az öntöttvas zsákhengereket helyezték a forgattyús házba, ezzel a zsákhengeres kialakítással egyébként az igen érzékeny és ezáltal problémás hengerfejtömítést tudták mellőzni a kialakításból, míg a vízhűtéssel a szerkezet hőháztartását tudták megfelelő szinten tartani.

Ez a megfelelő keverékképződésben is igen fontos szerepet játszott, hiszen mint azt korábban említettem nem volt karburátor a szerkezetben, ami a tüzelőanyagot elporlasztva kialakította volna a megfelelő keveréket. Ez persze azt is jelenti, hogy nem volt, ami lefagyjon, mint azt sokan tudják a repülésnél a porlasztó lefagyása és egyáltalán a jegesedés problémája nagyon veszélyes jelenség, ami már +5 fok alatt jelentkezhet. Ennél a kialakításnál a keverék egy labirint járaton keresztül jutva elegyedik el a tüzelőanyaggal ami szintén része a bonyolult forgattyúsháznak.

Így az észak-karolinai Kitty Hawkban, ahová a kedvező széljárás és a kíváncsi szemek elöl költöztek több mint száz repülést hajtottak végre. Ezzel bizonyítva a repülőgép és a dugattyús motor jó kombinációját.

Szerző: Csonka Péter

Képek: hu.wikipedia.org

Fel