ÖTVEN ÉVES A SZENTENDREI TEÁTRUM
JUBILEUMI SZEZON
Ötven éves a Szentendrei Teátrum. 1969. július 5-én és 6-án voltak az első előadásai. A teátrum indulásakor a művészeti vezető Békés András rendező volt. Két elfeledett magyar mű (moralitás, szomorú-víg zenésjáték) felelevenítésével kezdtek: Comico-Tragoedia, illetve Pikko herceg és Jutka Perzsi. A művek színpadra állításban Zsámbéki Gábor is segített. A főbb szerepeket Psota Irén, Básti Lajos, Basilides Zoltán, Mádi Szabó Gábor, Szabó Gyula, Sztankay István és Konrád Antal játszották. Közreműködött a produkciókban a színművészeti főiskola harminc fiatal növendéke is. Csak egy-két név közülük: Székhelyi József, Papp János, Paudits Béla, Szacsvay László. Egyébként Psota Irén öltözője a Fő tér egyik lakóházának első emeleti szobája volt, Básti Lajos öltözőjét pedig a Ferenczy Múzeum könyvtárában alakították ki akkor.
A mostani jubileumi évad május 15-ei sajtótájékoztatóján – amely a Rózsavölgyi Szalonban volt – szó esett a Teátrum jelenéről és múltjáról is. Részt vett az eseményen: Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere; Gubik Petra, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzőse, a Szentendrei Teátrum 2019-es évadjának háziasszonya (idén bekerült a Kult50 közé); Hernádi Judit színművész, aki a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közös bemutatójának, a Becéző szavaknak a főszereplője; Fábián Dóra, az Ételt az Életért Alapítvány képviselője; Szokol Judit, az SZFE végzős rendezőhallgatója, két FRISS produkció rendezője; Timár András színháztörténész, a TEÁTRUM 50 kutatási projekt vezetője; dr. Vadász Dániel, a Co-Opera igazgatója és Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója.
Vasvári Csaba így fogalmaz a jubileumi év kapcsán:
A Szentendrei Teátrum az elmúlt fél évszázadban rengeteg élményt adott, és sokfélét jelentett, de mindenkinek mást és mást. A színház már csak ilyen. Ahányan ülünk a nézőtéren, annyiféle előadás képződik meg bennünk. A rengeteg néző mellett rengeteg alkotó, előadó, munkatárs és vezető is megfordult itt. Nekik is rengeteg élményt nyújtott a színházi munka.
Ennyi egyéni élményből nehéz általános megállapításokat levonni és pár szóban úgy megfogalmazni az ötven év lényegét, hogy az mindenki számára érvényesen szóljon a jubileumról. Úgyhogy általánosságok helyett inkább még egy egyéni szempontról szólnék: a sajátomról.
Számomra a Szentendrei Teátrum – ajándék.
Ajándék, mert nagyon szeretem az itteni munkám. Az itteni közönség fogékony az újra, a különlegesre, az érzelmesre, a hitelesre, a reménykeltőre és az igazra. Ajándék a munka azért is, mert egy befogadó, kedves városban dolgozom elhivatott munkatársakkal, értő vezetőkkel, ahol fontosnak tartjuk egymás tiszteletét, az összefogást és a humort. Ajándék a rengeteg ember, akit itt ismerhettem meg a közös alkotómunka, az együttműködések során, vagy csak úgy, Szentendrén járva-kelve. Ajándék, hogy évek óta egyre több fiatalnak adhatunk megmutatkozási lehetőséget; hogy FRISS programunk előadásai érzékenyítő témáikkal, újszerű látásmódjukkal új utakon járnak, és új utakat járhatnak ki a színházi alkotók és a szentendrei nézők előtt is.
Ajándék, hogy idén olyan jótékonysági együttműködés szervezésében vehetünk részt, ami a Teátrum életében és a honi színházak közt is egyedülálló; hogy felhívhatjuk a figyelmet olyan problémákra is, melyek felett néha átsiklunk a mindennapi rohanásban; hogy a színházzal jó ügy érdekében is mozgósíthatunk. És persze ajándék, hogy az előttem járt vezetők, az ötven év alatt itt munkálkodó és jelenleg itt dolgozó munkatársaim, a Teátrum előadásaiban résztvevők nevében én köszönhetem meg a hosszú évek óta felénk áradó figyelmet, a kíváncsiságot és a hűséget, mellyel előadásainkat látogatták és látogatják.
Szép ünnepet, ajándékszámba menő színházi estéket és rengeteg élményt kívánok a Szentendrei Teátrum jubileumi évada alkalmával is.”
Békés András hagyatéka
A Szentendrei Teátrum az alapításának 50. évfordulójához kapcsolódóan három évvel ezelőtt színháztörténeti kutatást indított Timár András színháztörténész vezetésével. Feltérképezték és rendszerezték a még rendelkezésre álló, illetve felkutatható dokumentumokat, írásos, tárgyi és szóbeli emlékeket.
„Nagy szerencsénkre sok olyan színháznézővel és színházrajongóval, az ötven év alatt a Teátrumban dolgozó művésszel és szakemberrel találkoztunk, akik személyes emlékeiket és magángyűjteményüket is felajánlották számunkra. (…) Így találtunk rá például Békés Andrásnak, a Szentendrei Teátrum egyik alapítójának és édesapjának, Békés István író-szerkesztőnek szentendrei vonatkozású anyagokat is tartalmazó hagyatékára, szentendrei képzőművészek kivételesen izgalmas teátrumi munkáira, illetve olyan korabeli előadás-felvételekre, mint például a Békés András rendezte 1969-es Pikkó herceg és Jutka Perzsi-bemutató teljes hanganyagára, Őze Lajos Malvolio-monológjára, vagy éppen Kovalik Balázs szentendrei, egészen különleges operarendezéseire.” (Timár András, a Teátrum 50 kutatásvezetője)
A kutatás első fázisában a szentendrei játszóhelyek teljes repertoárjának rögzítésével, a saját és a koprodukcióban készült előadásokhoz kapcsolódó színlapok, különféle nyomtatványok és fotóanyag összegyűjtésével és digitalizálásával, illetve az előadások felvételeinek, felvételtöredékeinek felkutatásával és archiválásával létrehoztak egy jól kutatható és minden színházszerető érdeklődő számára hozzáférhető online adatbázist.
A kutatás során interjúkat készítettek a Teátrum ötvenéves történetének jelentős alkotóival, rendezőkkel, színészekkel, képzőművészekkel, a színház működését támogató és értő háttérszakemberekkel, kultúr- és helytörténészekkel.
Részletek az interjúkból és tanulmányokból:
„Fiatalok tömege szabadult rá Szentendrére, ide-nekem-az-oroszlánt-is hozzáállással, és ez baromi jó volt. Mindenki imádta, és mindenki mindenét beleadta – ki mit tudott, energiában, tehetségben, bármiben. Nagyon nagy dolognak éreztük, hogy ott lehettünk.” (Szacsvay László színművész)
„Rögtön a kezdet kezdetén, 1969-ben volt egy nagyszerű előadás Békés rendezésében: a Pikkó herceg és Jutka Perzsi. Ezt a 18. század végi, elveszett zenéjű operalibrettót nagyon frissen, nagyon szellemesen, új zeneszámokkal állították színpadra, a zeneszerző pedig Vujicsics Tihamér volt. (…) Sikere lett az előadás friss hangjának, de talán még inkább sikere volt magának a helyszínnek.” (Szirtes Tamás rendező)
„Elképzelhető tehát, hogy Zsámbéki A kávéházával kapcsolatban a kritikai észrevételek mindkét fő iránya megállja a helyét: az előadás-koncepció nem illeszkedett többé a Goldoni-játékhagyomány azon tendenciájába, melyet a felhőtlen, rokokó jellemkomédiák jelöltek ki, azonban a színrevitel a helyszín jellegzetességeit túlhangsúlyozó, lélektani realista játékmód nyújtotta lehetőségekkel sem elégedett meg, túllépett azokon…” (Závada Péter tanulmánya Zsámbéki Gábor 1974-es A kávéház-rendezéséről)
„A színházi emlékezet Iglódi István rendezését az alábbi hívószavakban rögzítette: világirodalmi nyitás a műsorpolitikában, fiatal színészek domináns szerepeltetése, valamint Őze Lajos ikonikus Malvolio-alakítása. (…) Shakespeare szabadtéri bemutatója természetesen felelevenítette a hazai Vízkereszt-játszás 19. század óta tartó hagyományainak kérdését is, például a Violát és Oliviát játszó híres párosokon keresztül, így Márkus Emília és Jászai Mari, Törőcsik Mari és Bara Margit, valamint Ruttkai Éva és Pécsi Ildikó kettőse után lépett színre Szentendrén Jobba Gabi és Béres Ilona.” (Deres Kornélia tanulmánya Iglódi István 1973-as Vízkereszt-rendezéséről)
„Én az a típusú ember vagyok, akit lenyűgöz New York és Tokió, de ugyanúgy lenyűgöz egy olaszországi kisváros, ez a fajta „miniatűr beauty”, ami Szentendrén is van.” (Ladányi Andrea táncművész-koreográfus)
Gubik Petra, az idei Szentendrei Teátrum és Nyár háziasszonya:
„Kisgyerekként a szüleimmel néhány napot Leányfalun nyaraltunk, s minden nap bementünk Szentendrére. Az akkori emlékeim egy nagyon színes, festményekkel teli város képét őrzik, ami árasztotta magából a művészetet. Imádom a kisváros macskaköves, zegzugos kis utcáit. Akkor fogalmazódott meg bennem először, hogy valamikor jó lenne itt élni. Ezt az álmomat még nem adtam fel. Szentendrében azt is szeretem, hogy Budapesthez közel van, mégis az olasz kisvárosok hangulatát árasztja. Nagy megtiszteltetés, szakmai kitüntetés s egyben felelősség is, hogy most a Szentendrei Teátrum arca lehetek. A színház egyik legfontosabb dolga, hogy megtanulj közösségben lenni, társulatban gondolkodni, dolgozni. Olyan kölcsönhatásban kell lennünk, amelyben folyamatosan inspiráljuk egymást.”
FRISS 3 – fiatalok színháza
A Szentendrei Teátrum 1969-ben fiatal színi hallgatók ötlete nyomán jött létre, s azóta is épít a fiatal, feltörekvő tehetségekre. A Teátrum legjobb korszakaiban végzős rendezőhallgatók vizsgaelőadásai, frissen végzett fiatal színészek alakításai és fiatal írók darabjainak ősbemutatói sorjáztak a programban. Szentendre sokáig adott helyet a művészeti egyetemek és főiskolák nyári találkozóinak, ahol a képzőművészetek, a zene, tánc és a színház fiatal alkotói, előadói nyerhettek értékes tapasztalatokat a közös munkából, s mutathatták meg e közös munka eredményeit Szentendre művészetre éhes közönségének.
Erre a hagyományra alapozva, ezt újragondolva indította el a Szentendrei Teátrum 2017-ben új programsorozatát FRISS címmel. A nézők mellett véleményformáló színházi szakemberek is pozitívan nyilatkoztak az összeállított műsorról, kedvező visszhang és erőteljes figyelem övezte a program egészét, ami jó alapot nyújtott a további együttműködéshez a művészeti egyetemekkel. Úgyhogy a Teátrum a következő évben közös bemutatóra szánta el magát a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE). Idén, a jubileumi évadban hat produkcióval, három bemutatóval – köztük két ősbemutatóval –, egyetemi vizsgaelőadásokkal, frissen bemutatott darabokkal várják a nézőket.
A hentes lánya című zenés monodráma főszereplője Gubik Petra; az ősbemutató rendezője Szokol Judit, az SZFE frissen végzett rendezőhallgatója. Balázs Ágnes Petőfi-játék címmel írt zenés bátorságpróbájának ősbemutatója augusztus elején lesz. Molnár Ferenc Liliom című klasszikusának bemutatója is szerepel a programban. A legendás darabot a Szentendrei Teátrum, a SZFE és a Bartók Kamaraszínház együttműködésében Szokol Judit állítja színpadra. Szentendrén vendégeskedik a Sztalker Csoport is: Vecsei H. Miklós új fordításában állítja színpadra ifj. Vidnyánszky Attila Shakespeare Vízkereszt, vagy igazából mindegy című vígjátékát. FRISS vendégelőadás lesz még a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti kar III. évfolyamának vizsgaelőadása, Hamvas Béla: Ördöngösök című művének színpadi adaptációja, valamint Szabó Kimmel Tamás Széttépve című koncertszínháza is.
Co-Opera
Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera. A Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház társulata a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt eddig több mint 100 előadáson kápráztatták el a közönséget kiváló produkciókkal határon innen és túl.
Idén nyáron, június 29-én a Co-Opera Szentendrén tartja születésnapját, és az 50 éves Szentendrei Teátrummal közösen ünnepel. A jubileumi évad nyitányaként, a hazai és nemzetközi operaszínpadok kivételes tehetségeit felvonultató, rendhagyó operagálán népszerű részleteket hallhatnak Mozart, Rossini, Verdi és Puccini operáiból. A formabontó koncert rendezője Szabó Máté. Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar. Vezényel: Dinyés Dániel
Becéző szavak
A Szentendrei Teátrum évadnyitó bemutatója Dan Gordon Becéző szavak című darabja. Az Orlai Produkciós Irodával közös bemutató premierje Szentendrén lesz július 5-én. Szereplők: Hernádi Judit, Péter Kata, Gyabronka József, Horváth Illés, Cseh Judit. Rendező: Kocsis Gergely.
A Szentendrei Teátrum jubileumi nyaráról további információk:
Fidelio Szentendrei Teátrum Magazin – a Fidelio terjesztési pontokon
www.szentendreiteatrum.hu
www.teatrum50.szentendreiteatrum.hu
TÁMOGATÓK
Szentendre Város Önkormányzata
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nemzeti Kulturális Alap
Magyar Művészeti Akadémia
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Országos Széchényi Könyvtár
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
Ferenczy Múzeumi Centrum
Petőfi Irodalmi Múzeum
Együttműködők
Ételt az Életért Alapítvány
Orlai Produkciós Iroda
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház
Co-Opera
Hybrid Produkció
A sajtótájékoztató fotó: Gordon Eszter