Aerosport

A dugattyús repülőgépmotorok fejlődése – A forgó motor

Ez a kialakítás nagyon hamar megjelent a belsőégésű motorok között és igen gyorsan el is terjedt, majd szinte ugyanilyen gyorsan el is tűnt…majdnem teljesen.

A dugattyús repülőgépmotorok fejlődése #2 Rész : A forgó motor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebben a részben nem egy bizonyos típusról írok, hanem egy fajtájáról a dugattyús motoroknak. Ez a kialakítás nagyon hamar megjelent a belsőégésű motorok között és igen gyorsan el is terjedt, majd szinte ugyanilyen gyorsan el is tűnt…majdnem teljesen.

Az első ilyen forgattyús házzal szerelt hajtóműveket már az 1880-as években megalkották, de a belsőégésű változatot egy magyar származású, Amerikába emigrált úriember bizonyos Stephen M. Balzer építette meg 1890-ben. Az alapkoncepció, ami ebbe az irányba terelte a fejlesztést a stabil hűtés és a lendítőkerék elhagyásának a lehetősége volt.

A korai belsőégésű motorok a gyújtás és az üzemagyag rendszer kezdetleges volta miatt igencsak egyenetlenül jártak (pláne, ha hozzávesszük, hogy a csillagmotor forgattyús mechanizmusának kialakításából adódik, hogy a hengerekben nem egyformák a sűrítési viszonyok) így szükség volt a nagy lendítőkerékre és az ehhez tartozó túlméretezett forgattyús házra, ami mint tudjuk nem túl jó a repülésben.

Ebben a kialakításban viszont a főtengely áll és a forgattyús ház a hengerekkel együtt forog, ami már önmagában elég lendítőkeréknek nem kellet plusz tömeget felszerelni. A motor simán járt és a hajtóműházat is lehetett karcsúbbra tervezni. A hűtés is elég megbízható volt, hiszen a forgásban lévő bordázott hengereken átáramló levegő biztosította, hogy az alkatrészek ne melegedjenek túl.[1]

Ennek a kialakításnak nagyon sok hátránya is volt. A legjelentősebb az volt, hogy a motor ugyan simán járt a nagy forgó tömeg miatt, de ez a tömeg a nagy tehetetlenségének köszönhetően rendkívül megnehezítette a repülőgép irányíthatóságát és a fordulókhoz szükséges erők aránytalanul nagyok voltak. Ezekkel a hátrányokkal a gyakorlott pilóták ugyan megbírkoztak, de annak idején az első világháborúban még nem volt annyira jellemző a jól képzett személyzet. A tüzelőanyag rendszer egyik gyenge pontja volt, hogy hogyan juttassák be a motorba, hiszen akkoriban még nem volt olyan fejlett szinten a tömítéstechnika.

Volt még egy nagyon kellemetlen mellékhatása ennek a hajtóműnek, ami nem annyira technikai jellegű, de mégis negatívan befolyásolta a használhatóságát repülőgépnek.

A kenőanyag rendszere leginkább az egyszerű kétütemű motorokhoz volt hasonlatos, kialakítástól volt függő, hogy a motor melyik részén, de a tüzelőanyaghoz keverték be a kenőanyagot, méghozzá ricinus olajt, ami közismerten hashajtó hatású és az elégetlen maradványokból bőven kapott a pilóta is, hiszen majd 2 litert porlasztottak be óránként. Ez hát az a negatív hatás, amit nem lehetett félvállról venni, hiszen egy krónikus hasmenés igencsak ki tudja szárítani a pilótát, ami a harci kedvet is visszaveti.

A motorokat sok cég gyártotta. Leginkább a Gnome cég és ennek licence alapján gyártott motorok terjedtek el szerte a világban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De gyártott még ilyen kialakítású motort a Siemens cég is, aminek az érdekessége az volt, hogy nemcsak a forgattyús ház forgott, hanem a főtengely is, méghozzá ellentétes irányban így az ütemek száma megkettőződött a légcsavar forgásához képest, ami a teljesítményre volt jótékony hatással.

 

 

 

 

 

 

 

 

A hajtómű történetéhez tartozik még az a tény is, hogy a Wright fivérek sikeresnek tekintett repülését megelőzően néhány nappal egy ilyen motorral ellátott repülőgép esett a Potomek folyóba a sárkányszerkezet nem megfelelő irányíthatósága miatt.

Szerencsére néhány lelkes amatőr mellett a profi szakemberek is segítenek abban, hogy ne tűnjön el ez a történelem igen meghatározó részét képező szerkezet. Új Zélandon a Classic Aero Machining nevezető cég újra elkezdte gyártani ezt a fajta motort a korabeli kialakításnak megfelelően. Csak néhány darabot gyártanak, de mivel még ma is megbízhatóan működnek, bizonyítják, hogy soha nem szabad lebecsülni a régi technikát és szaktudást.

Szerző:

Csonka Péter

Forrás és képek:

[1]en.wikipedia.org/wiki/Rotary_engine

[2]Classic Aero Machining

Fortepan.hu

Fel